BlowerDoor  teszt:

                                                                

Több évtizedes megfigyelés, kutatás és szakmai tapasztalat bizonyítja, hogy a beépített tetőtereknél és az épületek könnyűszerkezetes részeinél jelentkező épületkárok kb. 90%-a az un. légzárás hiányosságaira vezethető vissza. Ez alatt nem csak a fizikailag megjelenő, látható károk értendőek, hanem az energiaveszteségből adódó jelentős többletköltségek is.


Egy épület energiaigényét, így működésének költségét nem csupán a beépített anyagok minősége határozza meg. Legalább ilyen mértékben befolyásolja azt a beépítés módja. Különösen fontossá válik mindez a tetőtér-beépítéses épületek és könnyűszerkezetes épületrészek esetében, ahol a megfelelően kivitelezett pára- és légzáró réteg nem csak számos épületkár kialakulását akadályozhatja meg, de jelentősen csökkentheti az épület energiaigényét is. 
Mérjük meg, hol távozik az energia: egy mérési módszer, a BlowerDoor teszt.



A pára- és légzáró réteg minőségét, működésének hatékonyságát már az építés során tesztelhetjük a BlowerDoor mérési módszerrel. Ennek során mérhető az épület légcsere értéke, valamint meghatározható az esetleges tömítetlenségek helye, így azok már az építés során, bontás nélkül javíthatóak. 
A BlowerDoor teszt során 50 Pa túlnyomás illetve vakuum mellett mérik a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegőáramot. Ilyen nyomáskülönbség természetes körülmények között az épület külső és belső tere között kb. 30 km/h szélsebesség esetén alakul ki. 
A készülék alkalmas az épület használati állapotában, de a kivitelezés során is, a levegő csereérték mérésére: a mérés eredménye azt mutatja meg, hogy az 50 Pa-os nyomáskülönbség hatására az épület légtérfogata óránként hányszor cserélődik ki. 
Ha egy átlagos családi ház kb. 300-450 m3-es légtérfogata óránként 2-3 alkalommal kicserélődik, akkor a téli időszakban a beltéri meleg, felfűtött levegő helyére óránként 600-1350 m3 hideg levegő áramlik, amelyet szintén fel kell fűteni ahhoz, hogy a beltéri +20°C hőmérsékletet biztosítani tudjuk. Ez elég energiapazarló megoldás.



Akkor jó egy épület mérési eredménye, amennyiben az n50 érték 3 alatti, ami azt jelenti, hogy amennyiben egy óra alatt az adott légköbméter háromszor, illetve ez alatt mennyiségszer cserélődik, megfelel épületünk szélzárása. Ez érték felett azonban jelentős energia veszteséggel és magas fűtésszámlákkal kalkulálhatunk.
 A klímaberendezésnek ugyancsak aránytalanul magas lesz az energiaszükséglete, ha a lehűtött levegő idő előtt, illetve ellenőrizhetetlenül távozik a klimatizált térből.
A mérés eredménye jól használható könnyűszerkezetes épületrészekkel, pl. tetőtér-beépítéssel rendelkező épület valós fűtési energiaszükséglet tervezéséhez illetve a méréssel ellenőrizhető a légzáró réteg beépítésének minősége.