Épület fizika

Talán elsőre kicsit szokatlan és idegen kifejezés lehet egy faházas honlapon fizikával foglalkozni, azonban biztos vagyok abban, hogy ezen írás minden tekintetben érdekes lesz mire a sorok végére érnek és megértik, hogy igen fontos épület fizikával foglalkozni.

Rövidke történetem ezen témakörrel úgy kezdődött, hogy még a kilencvenes évek közepén egy lakott tetőtérben eltöltött napok alatt  észrevettem, hogy a szél lökéshullámait érezni lehetett a konnektorokban. Természetesen a téli időszakban azt is éreztem, hogy nem igazán van meleg a tetőtérben, pedig a fűtés folyamatos volt. Azt gondoltam, hogy a gáznak nincs elég kalória tartalma talán. Ezen élmények után évek múltán az egyik tetőfedő kereskedő barátomnál látogatást tettem és felfigyeltem egy prospektus mondatára melyen ez állt: Dörken Maxx Plus tetőfólia  a szélzáró tető. Hazaérvén elgondolkodtam a mondaton és egy telefonbeszélgetés után már a barátom be is szervezett a Dörken Kft. következő előadására. Innentől kezdve a sok kavargó gondolat mely a tetőtérben tapasztaltak óta foglalkoztatott,  tisztába került. 

Azóta is folyamatosan fejlesztem tudásomat az épület fizika tudományával. 

A fent leírtakkal szerintem hazánkban és külföldön is sokan találkozhattak, ennek a tudás és ismeretanyagnak  vázlatos átadásával próbálok most kísérletet tenni.

Bizonyára felmerül mindenkiben a kérdés, mit keres a fizika házunkban. 

Egy biztos a nyílászáróink zárásávall nem szorítottuk ki az fizika törvényeket házunkon kívülre.

Az alapproblémák ( és ez hazánkra is vonatkozik ) a tetőtér beépítésénél kezdődtek. Nem volt semmilyen tapasztalatunk korábbi időkről, hiszen eleink tetőtérben nem laktak. Mivel az igények,az idő és a kor fejlődik, illetve az anyagi lehetőségei  az építőknek korlátozottakká váltak, adódott a lehetőség, használjuk az egyébként is meglevő tetőteret. Ezt magam annyival kiegészítem, hogy a 90 es évektől megjelentek az „ amerikai gyorsházak”, melyek réteges szerkezetűek voltak , mivel réteges szerkezetűek voltak ezek a házak hasonlóan a tetőtéri szerkezethez egy helyre sorolhatóak, mindegy, hogy függőleges külső falszerkezetről beszélünk vagy valamilyen  hajlásszögű réteges tetőszerkezetről.

Nagyszüleinknek nem volt gondjuk, problémájuk, hiszen a szél átfújt a padláson - és talán egy kis porhó is bekerült a födémre  és kiszellőztette azt.

Megvédjen a tetőszerkezet kívülről a naptól, esőtől, széltől, zajtól, belülről meleg legyen minél kevesebb energiát használjon, szél ne fújjon át rajta, pára ne csapódjon ki a falon.

Sajnos a kétszeresen átszellőztetett tetők nem bizonyultak a leggazdaságosabbnak, magas fűtési számlák igazolták ezen állításokat. De vajon ennek mi az oka, hiszen a szarufák között ott a szigetelés. Növeljük meg annak nagyságát  volt aki ezzel kísérletezett barátai tanácsára, sajnos ezzel csak éppen kicsit segített a dolgon. 

A kilencvenes évek végén  ezredfordulón megjelentek a páraáteresztő fóliák, hogy ez miért volt fontos a következő ábrával megmagyarázom.

Például: 1m hosszú, 1mm széles hézag     10-szeres energiaveszteséget okoz.

A 20cm-es hőszigetelés mintha mindössze   2cm-es lenne !

Tehát amennyiben a levegő járja a szigetelőanyagomat, akkor annak szigetelő képessége 10 % -ra csökken. Ez a magyarázata annak, hogy ez a fajta rétegrendi kialakítás nem energia takarékos. Mindamellett van mégy egy fontos tudnivalója az ilyen rétegrendnek, mégpedig az, hogy a tető formája jelentősen meghatározza annak szakszerű kivitelezését. Minden tetőáttörésnél be illetve ki kell vezetni a levegőt, ami nagyon pontos szakszerű kivitelezést igényel. 

Hatalmas előre lépés volt a páraáteresztő fóliák megjelenése, hiszen ezzel a tulajdonságú tetőfóliákkal már a teljes szarufaközt ki lehetett szigetelni és nem kellett a szigetelőanyagba bevezetni a levegőt. Ebből adódóan a szigetelőanyagnak nem csökkent a szigetelő képessége 10 % -ra, fontos azonban megjegyezni itt optimális szakszerű kivitelezésről beszélünk.

Ma már olyan minőségi fóliákat tudnak készíteni ( Dörken Gmbh. ) amelyik például a fának páraáteresztő képességéhez hasonló ( Dörken Delta Luxx párafékező fólia Sd = 2 m)  így el tudjuk azt érni, hogy olyan külső fal és tetőszerkezetet építsünk, melyben a külső és belső légmozgás teljesen kizárt szakszerű kivitelezés esetén, de szerkezet mindezek ellenére lélegzik.

Vajon minek ez a sok fólia miért dunsztoljuk be a fát  kérdezik sokan, jogosan. A fenti sorokból következően válaszunk:  igen is szükség van rá egy réteges szerkezet kiépítésénél. Viszont egy gerendaház jellegnél ahol szempont, hogy a falszerkezetünk lélegezzen, csak azonos páraáteresztő képességű anyagokat szabad összeállítani.

Egy két építőanyag Sd értéke anyagvastagság szerint a fenti táblázatban. Jól látható, hogy a hazánkban igen népszerű külső panelprogramos hőszigetelésénél használt polystyrolhabnak milyen magas az Sd  értéke, amiből következhet az a költői kérdés, vajon miért is penészesednek a frissen hőszigetelt épületek az első fűtési szezon után.   

Annak ellenére, hogy az építőipar ilyen kiváló tulajdonságú anyagokat tud előállítani még nem következett az, hogy a szakemberek tudják is azt, hogy ezekkel az anyagokkal milyen nagyszerű minőségű épületeket lehet készíteni. Sőt inkább hazánkban az a tendencia még mindig, hogy ami nem látszik arra nem kell költeni. Pedig ez olyan mint egy jó házasság nem a külső számít, hanem annak tartalma. A falszerkezet - tetőszerkezet belső tartalma adja meg a számunkra hosszú évekig a megfelelő garanciát a gazdaságos és olcsó energia felhasználáshoz.

Sajnos mind a mai napig használnak száz forintos kitudja milyen tetőfóliát, mely pár év múlva miszlikké válik, szigetelőanyagot, mely összezsugorodik pár év múlva. Fal és tetőszerkezetekbe olyan anyagokat használnak amiben semmilyen logika nincs mit miért és hogyan építenek be. De az igazság pillanat eljön és nagyon hamar, már az első fűtési szezon alatt és onnantól kezdve nagyon sok álmatlan éjszakánk lesz. 

Ma hazánkban kevés olyan ács, kőműves, készházépítő van aki tudja a szerkezeti megfelelő rétegrendet  és alkalmazza is. Magyarországon az általános felfogás, hogy nem számít miből, de meg legyen és olcsó legyen. A koklerek virágoznak, hiszen egy fent említett tetőfóliát meg lehet kapni 100 forintért, de a szélzáró fólia 1200 forintnál kezdődik, a 15 cm szálas üveggyapot szigetelés kerül 700 forintba, míg a cellulóz 3500 forintba. Lehet, hogy amikor megveszi az építő dörzsöli a tenyerét, hogy de jó is milyen olcsón megúsztam az egészet. Később a sokszoros kár éri ezért a hibás döntések sorozatáért.

Érdemes oda figyelni mindenképpen, mert hamar gondok keletkeznek.

Következő képekben elrettentés képpen bemutatok egy két érdekes, tanulságos fotót, reménykedve abban, hogy sikerül olvasóit, nézőit meggyőzni a bölcs döntés fontosságában.